I. FEJEZET

AZ ADATKEZELŐ MEGNEVEZÉSE

E tájékoztatás kiadója, egyben az Adatkezelő:
Cégnév: TERKIMPEX Kft.
Székhely: 3023 Petőfibánya, Dózsa Gy. u. 7.
Cégjegyzékszám: 10-09-020370
Adószám: 10625460-2-10
Képviselő: Győri Károly
Telefonszám: 0637584200
Fax: 0637584205
E-mail cím: terkimpex@terkimpex.hu
Honlap: www.terkimpex.hu
(a továbbiakban: Társaság)

II. FEJEZET

ADATFELDOLGOZÓK MEGNEVEZÉSE

Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség
vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;
(Rendelet 4. cikk 8.)
Az adatfeldolgozó igénybevételéhez nem kell az érintett előzetes beleegyezése, de
szükséges a tájékoztatása. Ennek megfelelően a következő tájékoztatást adjuk:

1. Társaságunk könyvviteli szolgáltatója
A Társaságunk az adó és számviteli kötelezettségei teljesítéséhez könyvviteli
szolgáltatói szerződéssel külső szolgáltatót vesz igénybe, aki kezeli a
Társaságunkkal szerződés vagy kifizetői kapcsolatba levő természetes személyek
személyes adatait is, a Társaságunkat terhelő adó és számviteli kötelezettségek
teljesítése céljából.
Ezen adatfeldolgozó megnevezése a következő:
Cégnév: Nagy Lászlóné EV.
Székhely: 3000 Hatvan, Kölcsey u. 7.
Képviselő: Nagy Lászlóné
Telefonszám: 0637340838
2. Vagyonvédelmi szolgáltató

Ezen adatfeldolgozó Társaságunk megbízásából – a vele fennálló szerződésünk
tartamáig – végzi a munkahelyi kamerás megfigyelést, ki és beléptetést és az
ezekhez kapcsolódó adatkezelést végzi.
A szolgáltató megnevezése:
Cégnév: Magnum Bt.
Székhely: 3023 Petőfibánya, Bánya út 4. fszt. 3.
Cégjegyzékszám:
Adószám: 23243121-2-10
Képviselő: Dévai József
Telefonszám: 06209437725

III. FEJEZET

MUNKAVISZONNYAL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉSEK
1. Munkaügyi, személyzeti nyilvántartás
(1) A munkavállalóktól kizárólag olyan adatok kérhetők és tarthatók nyilván, valamint
olyan munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok végezhetők, amelyek munkaviszony
létesítéséhez, fenntartásához és megszüntetéséhez, illetve a szociális-jóléti
juttatások biztosításához szükségesek és a munkavállaló személyhez fűződő jogait
nem sértik.
(2) A Társaság munkáltatói jogos érdekeinek érvényesítése (Rendelet 6. cikk (1)
bekezdése f)) jogcímén munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése
céljából kezeli a munkavállaló alábbi adatait:
1. név
2. születési név,,
3. születési ideje,
4. anyja neve,
5. lakcíme,
6. állampolgársága,
7. adóazonosító jele,
8. TAJ száma,
9. nyugdíjas törzsszám (nyugdíjas munkavállaló esetén),
10. telefonszám,
11. e-mail cím,
12. személyi igazolvány száma,
13. lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,
14. bankszámlaszáma,
15. online azonosító (ha van)
16. munkába lépésének kezdő és befejező időpontja,
17. munkakör,
18. iskolai végzettségét, szakképzettségét igazoló okmány másolata,
19. fénykép,
20. önéletrajz,
21. munkabérének összege, a bérfizetéssel, egyéb juttatásaival kapcsolatos adatok,
22. a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály, illetve írásbeli
hozzájárulása alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultságát,

23. a munkavállaló munkájának értékelése,
24. a munkaviszony megszűnésének módja, indokai,
25. munkakörtől függően erkölcsi bizonyítványa
26. a munkaköri alkalmassági vizsgálatok összegzése,
27. magánnyugdíjpénztári és önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság esetén a
pénztár megnevezése, azonosító száma és a munkavállaló tagsági száma,
28. külföldi munkavállaló esetén útlevélszám; munkavállalási jogosultságot igazoló
dokumentumának megnevezését és száma,
29 munkavállalót ért balesetek jegyzőkönyveiben rögzített adatokat;
30. a jóléti szolgáltatás, kereskedelmi szálláshely igénybe vételéhez szükséges
adatokat;
31. a Társaságnál biztonsági és vagyonvédelmi célból alkalmazott kamera és
beléptető rendszer,
illetve a helymeghatározó rendszerek által rögzített adatokat.
(3) Betegségre és szakszervezeti tagságára vonatkozó adatokat a munkáltató csak a
Munka Törvénykönyvben meghatározott jog, vagy kötelezettség teljesítése céljából
kezel.
(4) A személyes adatok címzettjei: a munkáltató vezetője, munkáltatói jogkör
gyakorlója, a Társaság munkaügyi feladatokat ellátó munkavállalói és
adatfeldolgozói.
(5) A Társaság tulajdonosai részére csak a vezető állású munkavállalók személyes
adatai továbbíthatók.
(6) A személyes adatok tárolásának időtartama: a munkaviszony megszűnését
követő 3 év.
(7) Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés a
Munka törvénykönyvén és a munkáltató jogos érdekeinek érvényesítésén alapul
2. Alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos adatkezelés
(1) A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható,
amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra
vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése
érdekében szükséges. A vizsgálat előtt részletesen tájékoztatni kell a
munkavállalókat többek között arról, hogy az alkalmassági vizsgálat milyen készség,
képesség felmérésére irányul, a vizsgálat milyen eszközzel, módszerrel történik.
Amennyiben jogszabály írja elő a vizsgálat elvégzését, akkor tájékoztatni kell a
munkavállalókat a jogszabály címéről és a pontos jogszabályhelyről is.
(2) A munkaalkalmasságra, felkészültségre irányuló tesztlapok a munkáltató mind a
munkaviszony létesítése előtt, mind pedig a munkaviszony fennállása alatt kitöltetheti
a munkavállalókkal.
(3) Az egyértelműen munkaviszonnyal kapcsolatos, a munkafolyamatok hatékonyabb
ellátása, megszervezése érdekében csak akkor tölthető ki a munkavállalók nagyobb
csoportjával pszichológiai, vagy személyiségjegyek kutatására alkalmas tesztlap, ha

az elemzés során felszínre került adatok nem köthetők az egyes konkrét
munkavállalókhoz, vagyis anonim módon történik az adatok feldolgozása.
(4) A kezelhető személyes adatok köre: a munkaköri alkalmasság ténye, és az ehhez
szükséges feltételek.
(5) Az adatkezelés jogalapja: a munkáltató jogos érdeke.
(6) A személyes adatok kezelésének célja: munkaviszony létesítése, fenntartása ,
munkakör betöltése.
(7) A személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái: A vizsgálat
eredményt a vizsgált munkavállalók, illetve a vizsgálatot végző szakember ismerhetik
meg. A munkáltató csak azt az információt kaphatja meg, hogy a vizsgált személy a
munkára alkalmas-e vagy sem, illetve milyen feltételek biztosítandók ehhez. A
vizsgálat részleteit, illetve annak teljes dokumentációját azonban a munkáltató nem
ismerheti meg.
(8) A személyes adatok kezelésének időtartama: a munkaviszony megszűnését
követő 3 év.
3. Felvételre jelentkező munkavállalók adatainak kezelése, pályázatok,
önéletrajzok
(1) A kezelhető személyes adatok köre: a természetes személy neve, születési ideje,
helye, anyja neve, lakcím, képesítési adatok, fénykép, telefonszám, e-mail cím, a
jelentkezőről készített munkáltatói feljegyzés (ha van).
(2) A személyes adatok kezelésének célja: jelentkezés, pályázat elbírálása, a
kiválasztottal munkaszerződés kötése. Az érintettet tájékoztatni kell arról, ha a
munkáltató nem őt választotta az adott állásra.
(3) Az adatkezelés jogalapja: az érintett hozzájárulása.
(4) A személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái: a Társaságnál
munkáltatói jogok gyakorlására jogosult vezető, munkaügyi feladatokat ellátó
munkavállalók.
(5) A személyes adatok tárolásának időtartama: A jelentkezés, pályázat elbírálásáig.
A ki nem választott jelentkezők személyes adatait törölni kell. Törölni kell annak
adatait is, aki jelentkezését, pályázatát visszavonta.
(6) A munkáltató csak az érintett kifejezett, egyértelmű és önkéntes hozzájárulása
alapján őrizheti meg a pályázatokat, feltéve, ha azok megőrzésére a jogszabályokkal
összhangban álló adatkezelési célja elérése érdekében szükség van. E
hozzájárulást a felvételi eljárás lezárását követően kell kérni a jelentkezőktől.
4. E-mail fiók használatának ellenőrzésével kapcsolatos adatkezelés

(1) Ha a Társaság e-mail fiókot bocsát a munkavállaló rendelkezésére – ezen e-mail
címet és fiókot a munkavállaló kizárólag munkaköri feladatai céljára használhatja,
annak érdekében, hogy a munkavállalók ezen keresztül tartsák egymással a
kapcsolatot, vagy a munkáltató képviseletében levelezzenek az ügyfelekkel, más
személyekkel, szervezetekkel.
(2) A munkavállaló az e-mail fiókot személyes célra nem használhatja, a fiókban
személyes leveleket nem tárolhat.
(3) A munkáltató jogosult az e-mail fiók teljes tartalmát és használatát rendszeresen
– 3 havonta – ellenőrizni, ennek során az adatkezelés jogalapja a munkáltató jogos
érdeke. Az ellenőrzés célja az e-mail fiók használatára vonatkozó munkáltatói
rendelkezés betartásának ellenőrzése, továbbá a munkavállalói kötelezettségek (Mt.
8.§, 52. §) ellenőrzése.
(4) Az ellenőrzésre a munkáltató vezetője, vagy a munkáltatói jogok gyakorlója
jogosult.
(5) Amennyiben az ellenőrzés körülményei nem zárják ki ennek lehetőségét,
biztosítani kell, hogy a munkavállaló jelen lehessen az ellenőrzés során.
(6) Az ellenőrzés előtt tájékoztatni kell a munkavállalót arról, hogy milyen
munkáltatói érdek miatt kerül sor az ellenőrzésre, munkáltató részéről ki végezheti az
ellenőrzést, – milyen szabályok szerint kerülhet sor ellenőrzésre (fokozatosság
elvének betartása) és mi az eljárás menete, – milyen jogai és jogorvoslati lehetőségei
vannak a az e-mail fiók ellenőrzésével együtt járó adatkezeléssel kapcsolatban.
(7) Az ellenőrzés során a fokozatosság elvét kell alkalmazni, így elsődlegesen az e-
mail címéből és tárgyából kell megállapítani, hogy az a munkavállaló munkaköri
feladatával kapcsolatos, és nem személyes célú. Nem személyes célú e-mailek
tartalmát a munkáltató korlátozás nélkül vizsgálhatja.
(8) Ha jelen szabályzat rendelkezéseivel ellentétben az állapítható meg, hogy a
munkavállaló az e-mail fiókot személyes célra használta, fel kell szólítani a
munkavállalót, hogy a személyes adatokat haladéktalanul törölje. A munkavállaló
távolléte, vagy együttműködésének hiánya esetén a személyes adatokat az
ellenőrzéskor a munkáltató törli. Az e-mail fiók jelen szabályzattal ellentétes
használata miatt a munkáltató a munkavállalóval szemben munkajogi
jogkövetkezményeket alkalmazhat.
(9) A munkavállaló az e-mail fiók ellenőrzésével együtt járó adatkezeléssel
kapcsolatban e szabályzatnak az érintett jogairól szóló fejezetében írt jogokkal élhet.
5. Számítógép, laptop, tablet ellenőrzésével kapcsolatos adatkezelés
(1) A Társaság által a munkavállaló részére munkavégzés céljára rendelkezésre
bocsátott számítógépet, laptopot, tabletet a munkavállaló kizárólag munkaköri
feladata ellátására használhatja, ezek magáncélú használatát a Társaság megtiltja,
ezen eszközökön a munkavállaló semmilyen személyes adatot, levelezését nem
kezelheti és nem tárolhatja. A munkáltató ezen eszközökön tárolt adatokat
ellenőrizheti. Ezen eszközök munkáltató általi ellenőrzésére és jogkövetkezményire
egyebekben az előbbi1.4. pont rendelkezései irányadók.
6. A munkahelyi internethasználat ellenőrzésével kapcsolatos adatkezelés
(1) A munkavállaló csak a munkaköri feladatával kapcsolatos honlapokat tekintheti
meg, a személyes célú munkahelyi internethasználatot a munkáltató megtiltja.

(2) A munkaköri feladatként a Társaság nevében elvégzett internetes regisztrációk
jogosultja a Társaság, a regisztráció során a társaságra utaló azonosítót, jelszót kell
alkalmazni. Amennyiben a személyes adatok megadása is szükséges a
regisztrációhoz, a munkaviszony megszűnésekor azok törlését köteles
kezdeményezni a Társaság.
(3) A munkavállaló munkahelyi internethasználát a munkáltató ellenőrízheti, amelyre
és jogkövetkezményire az 1.4. pont rendelkezései irányadók.
7. Céges mobiltelefon használatának ellenőrzésével kapcsolatos adatkezelés
(1) A munkáltató nem engedélyezi a céges mobiltelefon magáncélú használatát, a
mobiltelefon csak munkavégzéssel összefüggő célokra használható, és a munkáltató
valamennyi kimenő hívás hívószámát és adatait, továbbá a mobiltelefonon tárolt
adatokat ellenőrizheti.
(2) A munkavállaló köteles bejelenteni a munkáltatónak, ha a céges mobiltelefont
magáncélra használta. Ezesetben az ellenőrzés akként folytatható le, hogy a
munkáltató hívásrészletezőt kér a telefonszolgáltatótól és felhívja a munkavállalót
arra, hogy a dokumentumon a magáncélú hívások esetében a hívott számokat tegye
felismerhetetlenné. A munkáltató előírhatja, hogy a magáncélú hívások költségeit a
munkavállaló viselje.
(3) Egyebekben az ellenőrzésre és jogkövetkezményire az 1.4. pont rendelkezései
irányadók.

8. Munkahelyi be- és kiléptetéssel kapcsolatos adatkezelés
(1) Beléptető rendszer (nem elektronikus) működtetése esetén tájékoztatást kell
elhelyezni az adatkezelő személyéről és az adatok kezelésének módjáról.
(2) A kezelhető személyes adatok köre: a természetes személy neve, lakcíme,
gépkocsi rendszáma, belépés, kilépés ideje.
(3) Az adatkezelés jogalapja: a munkáltató jogos érdekeinek érvényesítése.
(4) A személyes adatok kezelésének célja: vagyonvédelem, szerződés teljesítése,
munkavállalói kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése.
(5) A személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái: a Társaságnál
munkáltatói jogok gyakorlására jogosult vezető, adatfeldolgozóként a Társaság
vagyonvédelmi megbízottjának foglalkoztatottjai.
(6) A személyes adatok tárolásának időtartama: 6 hónap
9. Munkahelyi kamerás megfigyeléssel kapcsolatos adatkezelés
(1) Társaságunk a székhelyén, telephelyén, az ügyfélfogadásra nyitva álló
helyiségeiben az emberi élet, testi épség, személyi szabadság, az üzleti titok

védelme és a vagyonvédelem céljából elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz,
amely kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést is lehetővé tesz, ez alapján
személyes adatnak tekinthető az érintett magatartása is, amit a kamera rögzít.
(2) Ezen adatkezelés jogalapja a munkáltató jogos érdekeinek érvényesítése, és az
érintett hozzájárulása.
(3) Az elektronikus megfigyelőrendszer adott területen történő alkalmazásának
tényéről jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik
személyek tájékozódását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, tájékoztatást kell
elhelyezni. A tájékoztatást minden egyes kamera vonatkozásában meg kell adni. Ez
a tájékoztatás tartalmazza az elektronikai vagyonvédelmi rendszer által folytatott
megfigyelés tényéről, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat
tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés
jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert
alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek
köréről, továbbá az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó
rendelkezéseiről szóló tájékoztatást is.
(4) A megfigyelt területre belépő harmadik személyekről (ügyfelek, látogatók,
vendégek) kép és hangfelvétel a hozzájárulásukkal készíthető és kezelhető. A
hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható. Ráutaló magatartás különösen, ha
az ott tartózkodó természetes személy a megfigyelt területre az oda kihelyezett
elektronikus megfigyelő-rendszer alkalmazásáról tájékoztató jelzés, ismertetés
ellenére a területre bemegy.
(5) A rögzített felvételeket felhasználás hiányában maximum 3 (három) munkanapig
őrizhetők meg. Felhasználásnak az minősül, ha a rögzített kép-, hang-, vagy kép- és
hangfelvételt, valamint más személyes adatot bírósági vagy más hatósági eljárásban
bizonyítékként kívánják felhasználni.
(6) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel
adatának rögzítése érinti, a kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel rögzítésétől
számított három munkanapon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával
kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.
(7) Nem lehet elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni olyan helyiségben,
amelyben a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen az öltözőkben,
zuhanyzókban, az illemhelyiségekben vagy például orvosi szobában, illetve az ahhoz
tartozó váróban, továbbá az olyan helyiségben sem, amely a munkavállalók
munkaközi szünetének eltöltése céljából lett kijelölve.
(8) Ha a munkahely területén jogszerűen senki sem tartózkodhat – így különösen
munkaidőn kívül vagy a munkaszüneti napokon – akkor a munkahely teljes területe
(így például az öltözők, illemhelyek, munkaközi szünetre kijelölt helyiségek)
megfigyelhető.
(9) Az elektronikus megfigyelőrendszerrel rögzített adatok megtekintésére a
törvényben erre feljogosítottakon kívül a jogsértések feltárása és a rendszer

működésének ellenőrzés céljából a kezelő személyzet, a munkáltató vezetője és
helyettese, továbbá a megfigyelt terület munkahelyi vezetője jogosult.

IV. FEJEZET

SZERZŐDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ADATKEZELÉSEK

1. Szerződő partnerek adatainak kezelése – vevők, szállítók nyilvántartása
(1) A Társaság szerződés teljesítése jogcímén a szerződés megkötése, teljesítése,
megszűnése, szerződési kedvezmény nyújtása céljából kezeli a vele vevőként,
szállítóként szerződött természetes személy nevét, születési nevét, születési idejét,
anyja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, adószámát, vállalkozói, őstermelői
igazolvány számát, személyi igazolvány számát, lakcímét, székhely, telephely címét,
telefonszámát, e-mail címét, honlap-címét, bankszámlaszámát, vevőszámát
(ügyfélszámát, rendelésszámát), online azonosítóját (vevők, szállítók listája,
törzsvásárlási listák), Ezen adatkezelés jogszerűnek minősül akkor is, ha az
adatkezelés a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő
lépések megtételéhez szükséges. A személyes adatok címzettjei: a Társaság
ügyfélkiszolgálással kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalói, könyvelési, adózási
feladatokat ellátó munkavállalói, és adatfeldolgozói. A személyes adatok
kezelésének időtartama: a szerződés megszűnését követő 5 év.
(2) Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés a
szerződés teljesítése jogcímén alapul, az a tájékoztatás történhet a szerződésben is.
(3) Az érintettet személyes adatai adatfeldogozó részére történő átadásáról
tájékoztatni kell.
2. Jogi személy ügyfelek, vevők, szállítók természetes személy képviselőinek
elérhetőségi adatai
(1) A kezelhető személyes adatok köre: a természetes személy neve, címe,
telefonszáma, e-mail címe, online azonosítója.
(2) A személyes adatok kezelésének célja: a Társaság jogi személy partnerével
kötött szerződés teljesítése, üzleti kapcsolattartás, jogalapja: az érintett
hozzájárulása.
(3) A személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái: a Társaság
ügyfélszolgálattal kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalói.
(4) A személyes adatok tárolásának időtartama: az üzleti kapcsolat, illetve az érintett
képviselői minőségének fennállását követő 5 évig.

V. FEJEZET

JOGI KÖTELEZETTSÉGEN ALAPULÓ ADATKEZELÉSEK

1. Adatkezelés adó- és számviteli kötelezettségek teljesítése céljából
(1) A Társaság jogi kötelezettség teljesítése jogcímén, törvényben előírt adó és
számviteli kötelezettségek teljesítése (könyvelés, adózás) céljából kezeli a vevőként,
szállítóként vele üzleti kapcsolatba lépő természetes személyek törvényben
meghatározott adatait. A kezelt adatok az általános forgalmi adóról szóló 2017. évi
CXXVII. tv. 169.§, és 202.§-a alapján különösen: adószám, név, cím, adózási
státusz, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 167.§-a alapján: név, cím, a
gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó
és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az
ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az
átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása, a személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény alapján: vállalkozói igazolvány száma, őstermelői
igazolvány száma, adóazonosító jel.
(2) A személyes adatok tárolásának időtartama a jogalapot adó jogviszony
megszűnését követő 8 év.
(3) A személyes adatok címzettjei: a Társaság adózási, könyvviteli, bérszámfejtési,
társadalombiztosítási feladatait ellátó munkavállalói és adatfeldolgozói.
2. Kifizetői adatkezelés
(1) A Társaság jogi kötelezettség teljesítése jogcímén, törvényben előírt adó és
járulékkötelezettségek teljesítése (adó-, adóelőleg, járulékok megállapítása,
bérszámfejtés, társadalombiztosítási, nyugdíj ügyintézés) céljából kezeli azon
érintettek – munkavállalók, családtagjaik, foglalkoztatottak, egyéb juttatásban
részesülők – adótörvényekben előírt személyes adatait, akikkel kifizetői (2017:CL.
törvény az adózás rendjéről (Art.) 7.§ 31.) kapcsolatban áll. A kezelt adatok körét az
Art. 50.§-a határozza meg, külön is kiemelve ebből: a természetes személy
természetes személyazonosító adatait (ideértve az előző nevet és a titulust is),
nemét, állampolgárságát, a természetes személy adóazonosító jelét,
társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ szám). Amennyiben az adótörvények
ehhez jogkövetkezményt fűznek, a Társaság kezelheti a munkavállalók
egészségügyi (Szja tv. 40.§) és szakszervezeti (Szja 47.§(2) b./) tagságra vonatkozó
adatokat adó és járulékkötelezettségek teljésítés (bérszámfejtés,
társadalombiztosítási ügyintézés) céljából.
(2) A személyes adatok tárolásának időtartama a jogalapot adó jogviszony
megszűnését követő 8 év.
(3) A személyes adatok címzettjei: a Társaság adózási, bérszámfejtési,
társadalombiztosítási (kifizetői) feladatait ellátó munkavállalói és adatfeldolgozói.
3. A Levéltári törvény szerint maradandó értékű iratokra vonatkozó adatkezelés
(1) A Társaság jogi kötelezettsége teljesítése jogcímén kezeli a köziratokról, a
közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény
(Levéltári törvény) szerint maradandó értékűnek minősülő iratait abból a célból, hogy

a Társaság irattári anyagának maradandó értékű része épségben és használható
állapotban a jövő nemzedékei számára is fennmaradjon. Az adattárolás ideje: a
közlevéltár részére történő átadásig.
(2) A személyes adatok címzettjeire és az adatkezelés egyéb kérdéseire a Levéltári
törvény irányadó.

VI. FEJEZET

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÁS AZ ÉRINTETT JOGAIRÓL

E fejezetben az áttekinthetőség és átláthatóság kedvéért röviden röviden
összefoglaljuk az érintett jogait, amelyek gyakorlására vonatkozó részletes
tájékoztatást a következő fejezetben adjuk meg.
Előzetes tájékozódáshoz való jog
Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezeléssel összefüggő tényekről és
információkról az adatkezelés megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon.
(Rendelet 13-14. cikk)
A részletszabályokról a következő fejezetben adunk tájékoztatást.
Az érintett hozzáférési joga
Az érintett jogosult arra, hogy az Adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra
vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen
adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a
Rendeletben meghatározott kapcsolódó információkhoz hozzáférést kapjon.
(Rendelet 15. cikk).
A részletszabályokról a következő fejezetben adunk tájékoztatást.
A helyesbítéshez való jog
Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül
helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az
adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok –
egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.
(Rendelet 16. cikk).
A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)
1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem
nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az Adatkezelő pedig köteles arra,
hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül
törölje, ha a Rendeltben meghatározott indokok valamelyike fennáll.
(Rendelet 17. cikk)
A részletszabályokról a következő fejezetben adunk tájékoztatást.
Az adatkezelés korlátozásához való jog
Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést ha
a rendeltben meghatározott feltételek teljesülnek.
(Rendelet 18. cikk)
A részletszabályokról a következő fejezetben adunk tájékoztatást.

A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés
korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség
Az Adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, törlésről
vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték,
kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az
érintettet kérésére az Adatkezelő tájékoztatja e címzettekről.
(Rendelet 19. cikk)
Az adathordozhatósághoz való jog
A Rendeletben írt feltételekkel az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa
egy Adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben
használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy
ezeket az adatokat egy másik Adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt
akadályozná az az Adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére
bocsátotta.
(Rendelet 20. cikk)
A részletszabályokról a következő fejezetben adunk tájékoztatást.
A tiltakozáshoz való jog
Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor
tiltakozzon személyes adatainak a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének e) pontján (az
adatkezelés közérdekű vagy az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány
gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges) vagy f) pontján
(az adatkezelés az Adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek
érvényesítéséhez szükség.
(Rendelet 21. cikk)
A részletszabályokról a következő fejezetben adunk tájékoztatást.
Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást
Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált
adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve
joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.
(Rendelet 22. cikk)
A részletszabályokról a következő fejezetben adunk tájékoztatást.
Korlátozások
Az Adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog
jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja a 12–22. cikkben és a 34. cikkben foglalt,
valamint a 12–22. cikkben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel
összhangban
(Rendelet 23. cikk)
A részletszabályokról a következő fejezetben adunk tájékoztatást.
Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről
Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes
személyek jogaira és szabadságaira nézve, az Adatkezelő indokolatlan késedelem
nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről.
(Rendelet 34. cikk)
A részletszabályokról a következő fejezetben adunk tájékoztatást.

A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági
jogorvoslathoz való jog)
Az érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen
a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye
szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes
adatok kezelése megsérti a Rendeletet.
(Rendelet 77. cikk)
A részletszabályokról a következő fejezetben adunk tájékoztatást.
A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog
Minden természetes és jogi személy jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a
felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben, vagy
ha a felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül
nem tájékoztatja az érintettet a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási
fejleményekről vagy annak eredményéről.
(Rendelet 78. cikk)
A részletszabályokról a következő fejezetben adunk tájékoztatást.
Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági
jogorvoslathoz való jog
Minden érintett hatékony bírósági jogorvoslatra jogosult, ha megítélése szerint a
személyes adatainak e rendeletnek nem megfelelő kezelése következtében
megsértették az e rendelet szerinti jogait.
(Rendelet 79. cikk)
A részletszabályokról a következő fejezetben adunk tájékoztatást.

VII. FEJEZET

RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÁS AZ ÉRINTETT JOGAIRÓL

Előzetes tájékozódáshoz való jog
Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezeléssel összefüggő tényekről és
információkról az adatkezelés megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon

A) Rendelkezésre bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az
érintettől gyűjtik
1. Ha az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő
a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére
bocsátja a következő információk mindegyikét:
a) az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és
elérhetőségei;
b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;
c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés
jogalapja;

d) a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján (jogos érdek érvényesítés) alapuló
adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei;
e) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van
ilyen;
f) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy
nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a
Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a Rendelet 46.
cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében
említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése,
valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok
elérhetőségére való hivatkozás.
2. Az 1. pontban említett információk mellett az adatkezelő a személyes adatok
megszerzésének időpontjában, annak érdekében, hogy a tisztességes és átlátható
adatkezelést biztosítsa, az érintettet a következő kiegészítő információkról
tájékoztatja:
a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen
időtartam meghatározásának szempontjairól;
b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó
személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy
kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen,
valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
c) a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján (az érintett hozzájárulása) vagy a
9. cikk (2) bekezdésének a) pontján (az érintett hozzájárulása) alapuló adatkezelés
esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely
nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés
jogszerűségét;
d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;
e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses
kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az
érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges
következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;
f) a Rendelet 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal
ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az
alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen
adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható
következményekkel bír.
3. Ha az adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további
adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az
érintettet erről az eltérő célról és a (2) bekezdésben említett minden releváns
kiegészítő információról.
4. Az 1-3. pontok nem alkalmazandó, ha és amilyen mértékben az érintett már
rendelkezik az információkkal.
(Rendelet 13. cikk)
B) Rendelkezésre bocsátandó információk, ha a személyes adatokat nem az
érintettől szerezték meg
1. Ha a személyes adatokat nem az érintettől szerezték meg, az adatkezelő az
érintett rendelkezésére bocsátja a következő információkat:

a) az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és
elérhetőségei;
b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;
c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés
jogalapja;
d) az érintett személyes adatok kategóriái;
e) a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen;
f) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő valamely harmadik országbeli
címzett vagy valamely nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes
adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya,
vagy a Rendelet 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének
második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas
garanciák megjelölése, valamint az ezek másolatának megszerzésére szolgáló
módokra vagy az elérhetőségükre való hivatkozás.
2. Az 1. pontban említett információk mellett az adatkezelő az érintett
rendelkezésére bocsátja az érintettre nézve tisztességes és átlátható adatkezelés
biztosításához szükséges következő kiegészítő információkat:
a) a személyes adatok tárolásának időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen
időtartam meghatározásának szempontjai;
b) ha az adatkezelés a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján (jogos érdek)
alapul, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről;
c) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó
személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy
kezelésének korlátozását, és tiltakozhat a személyes adatok kezelése ellen, valamint
az érintett adathordozhatósághoz való joga;
d) a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján (az érintett hozzájárulása) vagy a
9. cikk (2) bekezdésének a) pontján (az érintett hozzájárulása) alapuló adatkezelés
esetén a hozzájárulás bármely időpontban való visszavonásához való jog, amely
nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés
jogszerűségét;
e) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
f) a személyes adatok forrása és adott esetben az, hogy az adatok nyilvánosan
hozzáférhető forrásokból származnak-e; és
g) a Rendelet 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal
ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az
alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen
adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható
következményekkel bír.
3. Az adatkezelő az 1. és 2. pont szerinti tájékoztatást az alábbiak szerint adja
meg:
a) a személyes adatok kezelésének konkrét körülményeit tekintetbe véve, a
személyes adatok megszerzésétől számított észszerű határidőn, de legkésőbb egy
hónapon belül;
b) ha a személyes adatokat az érintettel való kapcsolattartás céljára használják,
legalább az érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával; vagy
c) ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok
első alkalommal való közlésekor.
4. Ha az adatkezelő a személyes adatokon a megszerzésük céljától eltérő célból
további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia

kell az érintettet erről az eltérő célról és a 2. pontban említett minden releváns
kiegészítő információról.
5. Az 1-5. pontot nem kell alkalmazni, ha és amilyen mértékben:
a) az érintett már rendelkezik az információkkal;
b) a szóban forgó információk rendelkezésre bocsátása lehetetlennek bizonyul, vagy
aránytalanul nagy erőfeszítést igényelne, különösen a közérdekű archiválás céljából,
tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, a Rendelet 89. cikk
(1) bekezdésében foglalt feltételek és garanciák figyelembevételével végzett
adatkezelés esetében, vagy amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett
kötelezettség valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné
ezen adatkezelés céljainak elérését. Ilyen esetekben az adatkezelőnek megfelelő
intézkedéseket kell hoznia – az információk nyilvánosan elérhetővé tételét is ideértve
– az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében;
c) az adat megszerzését vagy közlését kifejezetten előírja az adatkezelőre
alkalmazandó uniós vagy tagállami jog, amely az érintett jogos érdekeinek védelmét
szolgáló megfelelő intézkedésekről rendelkezik; vagy
d) a személyes adatoknak valamely uniós vagy tagállami jogban előírt szakmai
titoktartási kötelezettség alapján, ideértve a jogszabályon alapuló titoktartási
kötelezettséget is, bizalmasnak kell maradnia.
(Rendelet 14. cikk)
Az érintett hozzáférési joga
1. Az érintett jogosult arra, hogy az Adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra
vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen
adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a
következő információkhoz hozzáférést kapjon:
a) az adatkezelés céljai;
b) az érintett személyes adatok kategóriái;
c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes
adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli
címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;
d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez
nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az Adatkezelőtől a rá vonatkozó
személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és
tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;
f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden
elérhető információ;
h) a Rendelet 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal
ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az
alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen
adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható
következményekkel jár.
2. Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére
történő továbbítására kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a
továbbításra vonatkozóan a Rendelet 46. cikk szerinti megfelelő garanciákról.

3. Az Adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az
érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az
Adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat
fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles
körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha
az érintett másként kéri. A másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti
hátrányosan mások jogait és szabadságait.
(Rendelet 15. cikk)
A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)
1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem
nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az Adatkezelő pedig köteles arra,
hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül
törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:
a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat
gyűjtötték vagy más módon kezelték;
b) az érintett visszavonja a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9.
cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező
hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
c) az érintett a Rendelet 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelése
ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a
21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen;
d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
e) a személyes adatokat az Adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban
előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
f) a személyes adatok gyűjtésére a Rendelet 8. cikk (1) bekezdésében említett,
információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan
került sor.
2. Ha az Adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és az előbbi 1. pont
értelmében azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás
költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket –
ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat
kezelő Adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes
adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve
másodpéldányának törlését.
3. Az 1. és 2. pont nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:
a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása
céljából;
b) a személyes adatok kezelését előíró, az Adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy
tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az
Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat
végrehajtása céljából;
c) a Rendelet 9. cikk (2) bekezdése h) és i) pontjának, valamint a 9. cikk (3)
bekezdésének megfelelően a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;
d) a Rendelet 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás
céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból,

amennyiben az 1. pontban említett jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy
komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy
e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.
(Rendelet 17. cikk)
Az adatkezelés korlátozásához való jog
1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést,
ha az alábbiak valamelyike teljesül:
a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az
időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az Adatkezelő ellenőrizze a
személyes adatok pontosságát;
b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri
azok felhasználásának korlátozását;
c) az Adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából,
de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy
védelméhez; vagy
d) az érintett a Rendelet 21. cikk (1) bekezdése szerint tiltakozott az adatkezelés
ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra
nem kerül, hogy az Adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett
jogos indokaival szemben.
2. Ha az adatkezelés az 1. pont alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes
adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények
előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy
jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam
fontos közérdekéből lehet kezelni.
3. Az Adatkezelő az érintettet, akinek a kérésére az 1. pont alapján korlátozták az
adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.
(Rendelet 18. cikk)
Az adathordozhatósághoz való jog
1. Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy Adatkezelő
rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel
olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat
egy másik Adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az
Adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha:
a) az adatkezelés a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2)
bekezdésének a) pontja szerinti hozzájáruláson, vagy a 6. cikk (1) bekezdésének b)
pontja szerinti szerződésen alapul; és
b) az adatkezelés automatizált módon történik.
2. Az adatok hordozhatóságához való jog 1. pont szerinti gyakorlása során az
érintett jogosult arra, hogy – ha ez technikailag megvalósítható – kérje a személyes
adatok Adatkezelők közötti közvetlen továbbítását.
3. E jog jog gyakorlása nem sértheti a Rendelet 17. cikkét. Az említett jog nem
alkalmazandó abban az esetben, ha az adatkezelés közérdekű vagy az Adatkezelőre

ruházott közhatalmi jogosítványai gyakorlásának keretében végzett feladat
végrehajtásához szükséges.
4. Az 1. pontban említett jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és
szabadságait.
(Rendelet 20. cikk)
A tiltakozáshoz való jog
1. Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor
tiltakozzon személyes adatainak a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének e) pontján (az
adatkezelés közérdekű vagy az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány
gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges) vagy f) pontján
(az adatkezelés az Adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek
érvényesítéséhez szükséges) alapuló kezelése ellen, ideértve az említett
rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az Adatkezelő a
személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az Adatkezelő bizonyítja, hogy
az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget
élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek
jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.
2. Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az
érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e
célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen
üzletszerzéshez kapcsolódik.
3. Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében
történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem
kezelhetők.
4. Az 1. és 2. pontokban említett jogra legkésőbb az érintettel való első
kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre
vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell
megjeleníteni.
5. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevételéhez
kapcsolódóan és a 2002/58/EK irányelvtől eltérve az érintett a tiltakozáshoz való
jogot műszaki előírásokon alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja.
6. Ha a személyes adatok kezelésére a Rendelet 89. cikk (1) bekezdésének
megfelelően tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül
sor, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból
tiltakozhasson a rá vonatkozó személyes adatok kezelése ellen, kivéve, ha az
adatkezelésre közérdekű okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség.
(Rendelet 21. cikk)
Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást
1. Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált
adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve
joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.

2. Az 1. pont nem alkalmazandó abban az esetben, ha a döntés:
a) az érintett és az Adatkezelő közötti szerződés megkötése vagy teljesítése
érdekében szükséges;
b) meghozatalát az Adatkezelőre alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi
lehetővé, amely az érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek
védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy
c) az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.
3. A 2. pont a) és c) pontjában említett esetekben az Adatkezelő köteles megfelelő
intézkedéseket tenni az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek
védelme érdekében, ideértve az érintettnek legalább azt a jogát, hogy az Adatkezelő
részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben
kifogást nyújtson be.
4. A 2. pontban említett döntések nem alapulhatnak a személyes adatoknak a
Rendelet 9. cikk (1) bekezdésében említett különleges kategóriáin, kivéve, ha a 9.
cikk (2) bekezdésének a) vagy g) pontja alkalmazandó, és az érintett jogainak,
szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében megfelelő intézkedések
megtételére került sor.
(Rendelet 22. cikk)
Korlátozások
1. Az Adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog
jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja a Rendelet 12–22. cikkben és a 34. cikkben
foglalt, valamint a 12–22. cikkben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel
összhangban lévő rendelkezései tekintetében az 5. cikkben foglalt jogok és
kötelezettségek hatályát, ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és
szabadságok lényeges tartalmát, valamint az alábbiak védelméhez szükséges és
arányos intézkedés egy demokratikus társadalomban:
a) nemzetbiztonság;
b) honvédelem;
c) közbiztonság;
d) bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése vagy a vádeljárás
lefolytatása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása, beleértve a közbiztonságot
fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését;
e) az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzései,
különösen az Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdeke,
beleértve a monetáris, a költségvetési és az adózási kérdéseket, a
népegészségügyet és a szociális biztonságot;
f) a bírói függetlenség és a bírósági eljárások védelme;
g) a szabályozott foglalkozások esetében az etikai vétségek megelőzése,
kivizsgálása, felderítése és az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;
h) az a)–e) és a g) pontban említett esetekben – akár alkalmanként – a közhatalmi
feladatok ellátásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási
tevékenység;
i) az érintett védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme;
j) polgári jogi követelések érvényesítése.

2. Az 1. pontban említett jogalkotási intézkedések adott esetben részletes
rendelkezéseket tartalmaznak legalább:
a) az adatkezelés céljaira vagy az adatkezelés kategóriáira,
b) a személyes adatok kategóriáira,
c) a bevezetett korlátozások hatályára,
d) a visszaélésre, illetve a jogosulatlan hozzáférésre vagy továbbítás
megakadályozását célzó garanciákra,
e) az Adatkezelő meghatározására vagy az Adatkezelők kategóriáinak
meghatározására,
f) az adattárolás időtartamára, valamint az alkalmazandó garanciákra, figyelembe
véve az adatkezelés vagy az adatkezelési kategóriák jellegét, hatályát és céljait,
g) az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatokra, és
h) az érintettek arra vonatkozó jogára, hogy tájékoztatást kapjanak a korlátozásról,
kivéve, ha ez hátrányosan befolyásolhatja a korlátozás célját.
(Rendelet 23. cikk)
Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről
1. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a
természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az Adatkezelő indokolatlan
késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről.
2. Az 1. pontban említett, az érintett részére adott tájékoztatásban világosan és
közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell legalább
a Rendelet 33. cikk (3) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett információkat
és intézkedéseket.
3. Az érintettet nem kell az 1. pontban említettek szerint tájékoztatni, ha a következő
feltételek bármelyike teljesül:
a) az Adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott
végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok
tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a
titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem
jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;
b) az Adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket
tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, az 1.
pontban említett magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul
meg;
c) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az
érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan
hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony
tájékoztatását.
4. Ha az Adatkezelő még nem értesítette az érintettet az adatvédelmi incidensről, a
felügyeleti hatóság, miután mérlegelte, hogy az adatvédelmi incidens
valószínűsíthetően magas kockázattal jár-e, elrendelheti az érintett tájékoztatását,
vagy megállapíthatja a 3. pontban említett feltételek valamelyikének teljesülését.
(Rendelet 34. cikk)
A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog

1. Az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden
érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a
szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye
szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes
adatok kezelése megsérti e rendeletet.
2. Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, köteles tájékoztatni az
ügyfelet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről és annak eredményéről,
ideértve azt is, hogy a Rendelet 78. cikk alapján az ügyfél jogosult bírósági
jogorvoslattal élni.
(Rendelet 77. cikk)
A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog
1. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme
nélkül, minden természetes és jogi személy jogosult a hatékony bírósági
jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével
szemben.
2. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme
nélkül, minden érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha a Rendelet 55.
vagy 56. cikk alapján illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy
három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a 77. cikk alapján benyújtott
panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.
3. A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye
szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.
4. Ha a felügyeleti hatóság olyan döntése ellen indítanak eljárást, amellyel
kapcsolatban az egységességi mechanizmus keretében a Testület előzőleg
véleményt bocsátott ki vagy döntést hozott, a felügyeleti hatóság köteles ezt a
véleményt vagy döntést a bíróságnak megküldeni.
(Rendelet 78. cikk)
Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági
jogorvoslathoz való jog
1. A rendelkezésre álló közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok –
köztük a felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való, Rendelet 77. cikk
szerinti jog – sérelme nélkül, minden érintett hatékony bírósági jogorvoslatra jogosult,
ha megítélése szerint a személyes adatainak e rendeletnek nem megfelelő kezelése
következtében megsértették az e rendelet szerinti jogait.
2. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni eljárást az adatkezelő vagy
az adatfeldolgozó tevékenységi helye szerinti tagállam bírósága előtt kell
megindítani. Az ilyen eljárás megindítható az érintett szokásos tartózkodási helye
szerinti tagállam bírósága előtt is, kivéve, ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó
valamely tagállamnak a közhatalmi jogkörében eljáró közhatalmi szerve.
(Rendelet 79. cikk)

VIII. FEJEZET

AZ ÉRINTETT KÉRELMÉNEK ELŐTERJESZTÉSE,
AZ ADATKEZELŐ INTÉZKEDÉSEI

1. Az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem
beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a jogai
gyakorlására irányuló kérelme nyomán hozott intézkedésekről.
2. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát,
ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő
meghosszabbításáról az Adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem
kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet.
3. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség
szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri.
4. Ha az Adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán,
késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon
belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról,
hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet
bírósági jogorvoslati jogával.
5. Az Adatkezelő a Rendelet 13. és 14. cikk szerinti információkat és az érintett
jogairól szóló tájékoztatást (Rendelt 15-22. és 34. cikk) és intézkedést díjmentesen
biztosítja. Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen
ismétlődő jellege miatt – túlzó, az Adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy
tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív
költségekre:
a) 6.350,-Ft összegű díjat számíthat fel, vagy
b) megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.
A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az
Adatkezelőt terheli.
6. Ha az Adatkezelőnek megalapozott kétségei vannak a kérelmet benyújtó
természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az érintett
személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információk nyújtását kérheti.

Petőfibánya, 2018.04.11.